A kuty�k v�lliz�leti diszpl�zi�ja a v�lliz�letet alkot� karcsont fej�nek �s a lapocka iz�leti v�p�j�nak nem megfelel� illeszked�s�b�l (inkongruenci�j�b�l) ered�, genetikailag �r�kl�d�, betegs�g. A betegs�g sor�n az illeszked�si hiba miatt �lland�an r�szlegesen ficamod� iz�letben porckop�sokkal ill. porcfelrak�d�sokkal tark�tott degenerat�v iz�leti betegs�g, v�lliz�leti arthr�zis j�n l�tre. T�gabb �rtelemben a v�lldiszpl�zia t�mak�r�be tartoznak a v�lliz�let egy�b, genetikailag �r�kletes hajlamot mutat� betegs�gei is (v�lliz�leti OCD), amely �r�kletes betegs�gek sz�r�se a v�lldiszpl�zia sz�r�s�vel egy�tt t�rt�nik. V�lliz�leti diszpl�zia minden kutyafajt�n�l el�fordulhat, de gyakoribb a beagle, uszk�r, angol ill. francia bulldog, havagnase, tacsk� ill. berni p�sztor stb. fajt�kn�l. A v�lldiszpl�zia (f�k�nt kistest� kuty�k eset�n) maradhat t�netmentes (teny�szt�i szempontb�l diszpl�zi�s kutya) de okozhat v�lliz�leti s�ntas�got is (klinikailag v�lldiszpl�zi�s kutya). A v�lliz�leti diszpl�zia korai t�netei k�z�tt el�fordulhat a 8-10 h�napos kutya el�ls� v�gtag s�ntas�ga is, de gyakoribb az id�sebb korban jelentkez�, v�lliz�leti szublux�ci�hoz (ficamhoz) ill. arthr�zishoz ("sz�tkoptatott iz�let") t�rsul� id�skori v�lldiszpl�zia. A v�lldiszpl�zia el�sz�r�s�t kilenc h�napos korban, v�gleges sz�r�s�t egy �ves kor ut�n v�gezz�k. A v�lldiszpl�zia sz�r�s�re m�g nem teljesen egys�ges�tett a sz�r�vizsg�lat, ez�rt csak a mentes ill. a v�lldiszpl�zi�s (sublux�l�dott) kateg�ri�k valamint az OCD pozit�v �s az OCD negat�v kateg�ri�k ismertek. A betegs�g t�neteinek jelentkez�se ut�n minden esetben r�ntgenvizsg�latot v�gz�nk, ahol a v�lliz�let illeszked�s�t, ficamod�s�t, ill. a m�r megl�v� arthr�zisokat vizsg�ljuk. Teljes ficam eset�n friss esetben (v�lldiszpl�zi�b�l kiindul� traum�s ficam) m�t�tileg stabiliz�lhatjuk az iz�letet. Az id�s korban jelentkez� v�llarthr�zis eset�n gy�gyszeres kezel�s aj�nlott. Amennyiben a gy�gyszeres kezel�s hat�stalan marad, sz�ba j�het a v�lliz�let m�t�ti bemerev�t�se (v�lliz�leti arthrod�zis). A v�lliz�leti OCD (oszteochondr�zis dissecans) a nagytest� kuty�k �r�kletes hajlamot mutat� betegs�ge, amely a v�lliz�letet alkot� combcsontfej iz�leti porc�nak degener�ci�j�val ill. a porc lev�l�s�val j�r. A leggyakrabban �rintett fajt�k a dog, az �r szetter, az angol szetter, a kauk�zusi juh�sz, az �r farkas, a jugoszl�v farkas�l�, a malamut, a husky, a rottweiler, a n�met juh�sz, a pointer, a bullmasztiff, a n�polyi masztiff stb. A betegs�g els� t�netei 7-9 h�naposan kezd�dnek, vissza-vissza t�r� el�ls� v�gtag s�ntas�g form�j�ban. A v�lliz�letek ny�jt�sa f�jdalmas. A betegs�g r�ntgennel vizsg�lhat�. A r�ntgenfelv�telen a karcsont iz�leti felsz�n�nek h�tuls� r�sz�n porclev�l�s jelei l�that�k. A betegs�g m�t�tileg eredm�nyesen kezelhet� a lev�lt porcr�sz elt�vol�t�s�val �s a lev�l�s hely�nek courett�l�s�val.